|
Az
alábbi idézetek kalandtúrázó utasaink tollából származnak. Az
egykori résztvevők minden bizonnyal szívesen olvasgatják újra
ezen bejegyzéseket, melyek egyúttal talán a legalkalmasabbak arra
is, hogy - visszaadván egy-egy túra igazi hangulatát, szubjektív
élményeit - a kalandtúrázás gondolatával egyelőre még csak kacérkodó,
leendő utazókat is meggyőzzék arról, hogy belevágjanak életük
Nagy Kalandjába…
ERDÉLY
"Ajánlom
mindazoknak ezt az utat, akik teljes kikapcsolódásra vágynak. Voltam már
Veletek Korzikán és Szicíliában is, és mindkettő hatalmas élmény
volt, de mostantól Erdély a szívem csücske. A hat nap túrázás, a közös
konzerv partyk, az esti borozgatós tábortüzek (és még sok más, ami nem
jut eszembe) örök élményt jelentenek. A családias létszám erre a túrára
kifejezetten ideális. Én egy 40 főnyi társaságot el sem tudok képzelni.
Köszönettel:” Gábor
“Jó
tanácsok a következő csoportnak: 1. Ébresztőórát ne hozzatok, mert
reggel a tehén és birka kolompok zajára úgyis felébredtek (a sátrak között
járnak el) 2. Mobiltelefont szintén ne hozzatok, mert a hegyekben nincs térerő
(Hála Istennek!) 3. Ne is próbáljátok elképzelni milyen hideg a patak,
mert úgysem tudjátok! 4. Egy kezdődő megfázást egy 400 méteres
emelkedőn simán ki lehet izzadni (saját tapasztalat)”
„Ki
ne menjen a Székelyföldre: Aki utálja a csillagos eget, a fiatalságot
megőrző hűsítő patak-fürdőt, a mese erdőket, csoda réteket, varázs
barlangokat, családias hangulatot, meghitt beszélgetéseket, nagy konzerv
evészeteket és nagy gyaloglásokat. Ha erre vágysz és mentesülni akarsz
mindenféle civilizációs ártalmaktól és kilenc napra el akarod feledni
a való világot, akkor kalandra fel!"
„Nagyon
örülök, hogy ilyen kedves emberek társaságában tölthettem el ezt a 9
napot! Ha fél éve valaki azt mondja nekem, hogy egy 5 fokos patakban derékig
vizesen szikláról sziklára ereszkedek majd le a 3 km-re lévő faluba,
biztos kinevetem. Azóta ez is megtörtént. A meredek emelkedőkön felfele
menet sokszor már csak a finom édes málna tartotta bennem a lelket.
Persze szeder és áfonya is akadt az erdőben. Amikor felértünk egy-egy csúcsra, a látvány mindig kárpótolt a látványért! Arra is rájöttem,
hogy tulajdonképpen a barlangokat is szeretném. Csak ne lennének olyan sötétek,
hidegek és nyirkosak. Mindenesetre nagyon izgalmas dolog sodronyköteleken,
ősi korhadt létrákon jutni előre és végül meglátni a barlang végén
a kijáratot, ahonnan beözönlik a fény. A csodarét és az eső után a
fenyők fellett szálló köd és pára felejthetetlenül szép volt számomra.
Közeli barátságba kerültem egy kutyával és törzsgyökeres városi
révén rácsodálkozhattam tehenekre, birkákra és lovakra egyaránt. Köszönöm
a kis csapatnak a közös reggeliket, vacsorákat és főleg az esti beszélgetéseket
a tábortűznél, nagyon jól éreztük magunkat Erdélyben!” Judit,
Sándor
„Életem
egyik meghatározó élménye marad számomra ez az út. Jó volt látni,
hogy nem csak a városok világa létezik. Köszönöm az irodának, a túravezetőnknek és személy szerint minden túratársamnak,
hogy ilyen nagy élményben lehetett részem!” Sándor
„Mindaz
amit leírhatnék vagy elhangzott már, vagy közhelyszerűen hangozna. Inkább
néhány pillanatkép ugrik elém, amint a hazafelé tartó buszon az elmúlt
napokra gondolok: 1. Egy srác ül éjjel a tábortűz mellett, szeme csukva
van, talán szundít is már az egész napos gyaloglás okozta fáradtság
miatt, de nem megy a sátrába aludni, hiszen a tűz ég, és körülötte
hasonlóan fáradt emberek anekdotáznak. 2. Nyolc esőkabátba bebugyolált
fiatal caplat a sárban felfelé a hegyre, hogy egy pillantást vessen a
sziklák között kavargó felhőtömegre (legyőzve azt) 3. A barátságos
hegyi ember, bár nem érteni a szavát, mosolyogva szól hozzánk minden
reggel pár szót, és az általa az állatoktól elvett tejjel és sajttal
ízesítjük meg a reggelinket... Lehetne még sorolni a pillanatképeket,
de nincs értelme, mert akkor az írás is 9 napig tartana. Át kell ezt élni!”
„Sok
hegyet megmásztam már, de sorrendet kellene állítanom, Erdély hegyei az
elsők. Fantasztikusan változatos, magas szikla, kopár csúcs, erdős
hegy, patak vízzel telten vagy kiszáradva, rét, legelő, sok virág,
illatok és állatok. Sok mindent láttunk a 9 nap alatt. Ezt a vidéket
minden magyarnak látnia kell. Barlangok is voltak, szeretem őket! Köszönöm:
Ildikó”
Bihar-hegység - hétvégi kalandok
|